Radoma
Radoma | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Felsővízközi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1272 |
Polgármester | Michal Viravec |
Irányítószám | 090 42 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SK |
Népesség | |
Teljes népesség | 424 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 41 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260 m |
Terület | 10,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.200000°N 21.565278°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.200000°N 21.565278°E | |
Radoma weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoma témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Radoma (szlovákul: Radoma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 13 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek.
A település a sárosi királyi uradalom területén keletkezett a 13. században. Első írásos említése 1272-ből származik „terra Radoma” alakban. 1274-ben uradalmi központként a Thököly család birtoka, akik 1352-ben a Czudaroknak adták el. 1427-ben 60 adózó portája volt. Ezután a Somosy, majd a 17. századtól a Rákóczi-családé. 1787-ben 45 háza és 413 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADOMA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 3/4, Bártfához 2 mértföldnyire, határja őszi gabonát is megtermő, réttyei jók, ’s kétszer kaszáltatnak, fája van mind a’ kétféle, legelője is elég lévén, második osztálybéli.”[2]
A 19. században a Szirmay és más családoké volt. 1828-ban 56 házában 429-en éltek. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radoma, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 4 mfd., 272 romai, 108 gör. kath. lak. Kath. par. templom. Savanyuviz. F. u. Szirmay János.”[3]
1850 és 1880 között sokan elköltöztek a faluból. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 461, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.
2011-ben 453 lakosából 408 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma 1792 és 1797 között épült klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.