Varga Judit (politikus)

Varga Judit
Magyarország igazságügyi minisztere
Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. július 12.
Előd	Trócsányi László
Született	1980. szeptember 10. (44 éves) Miskolc
Párt	Fidesz
Házastársa	dr. Magyar Péter
Gyermekei	három gyermek édesanyja
Foglalkozás	jogász, politikus
Iskolái	Miskolci Egyetem (–2004, jogászdoktor, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Judit témájú médiaállományokat.

Varga Judit, (Miskolc, 1980. szeptember 10. –) magyar jogász, politikus. 2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. 2019. július 12-től Magyarország igazságügyi minisztere.

Életpályája

Varga Judit 1980-ban született Miskolcon. 2004-ben summa cum laude minősítéssel végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi évei alatt az Európai Joghallgatók Szövetsége (ELSA) miskolci társszervezetének alelnöke is volt, 2003-ban pedig Erasmus ösztöndíjjal tanult Németországban. Tanulmányai során többször kapott Köztársasági Ösztöndíjat.

Diplomája megszerzését követően két éven át ügyvédjelöltként dolgozott először a Freshfields, Bruckhaus, Deringer, majd a Hogan&Hartson nemzetközi ügyvédi irodában. A Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának elnökségi tagjaként aktívan részt vett az ügyvédjelölti érdekérvényesítésben. Ezt követően 2009-ig bírósági fogalmazó volt a Fővárosi és Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ekkor tett jogi szakvizsgát is kitűnő eredménnyel.

2009-től kilenc évig dolgozott az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként, ahol három évig tagja volt Áder János EP-képviselő, későbbi köztársasági elnök csapatának. A Brüsszelben és Strasbourgban eltöltött évek alatt részletes ismeretekre tett szert az európai uniós intézményrendszer és jogalkotás működése terén. Európai parlamenti tanácsadóként részt vett a környezetvédelmi, klímapolitikai és közegészségügyi jogalkotással kapcsolatos munkában, a konzervatív zöld politika ügyét azóta is szívén visel. Szakpolitikai munkái közül kiemelkedett a cianidos aranybányászat betiltására felhívó európai parlamenti határozat összeállítása és elfogadtatása, illetve a GMO-mentességet lehetővé tevő uniós szabályozás fenntartása. Brüsszeli munkája mellett elvégezte a Robert Schuman Centre Florence School of Regulation Summer Training on Energy Law képzését.

2018. május 22-én Orbán Viktor javaslatára Áder János köztársasági elnök Európai Uniós kapcsolatokért felelős államtitkárrá nevezte ki. Államtitkárként markánsan képviselte hazánk nemzeti szuverenitásra épülő migrációs álláspontját, miszerint minden országnak joga van eldönteni, hogy kiket enged be a területére és ettől a jogától semmilyen körülmények között nem foszthatják meg. Részt vett a Sargentini-jelentés állításait megcáfoló kormányzati jogi érvrendszer kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban. Álláspontja szerint a Magyarország ellen politikai és nem jogi alapon indított eljárást az Európai Parlament, amit összeegyeztethetetlennek tart az Unió alapértékeivel.

2019. július 11-én Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök a negyedik Orbán-kormány igazságügyi miniszterének nevezte ki, de továbbra is hozzá tartoznak az európai uniós ügyek. Minisztersége alatt megalakult a Digitális Szabadság Munkacsoport, melynek legfőbb célja a technológiai cégek működésének átláthatóvá tétele. További kiemelt feladatának tartja azt is, hogy javítson Magyarország jogi versenyképességén, nagy hangsúlyt fektet a deregulációs politikára. Kinevezése óta több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy célja a civil szervezetek bevonásával a családok és a gyermekek védelmével kapcsolatos jogrendszer megerősítése. Ennek kidolgozására több munkacsoportot hozott létre, amelyek a különböző szakterületek véleményének összeegyeztetésével segítik elő az áldozatokat hatékonyabban segítő jogszabályok megalkotását. Tagja a miniszterelnök által a koronavírus-járvány elleni küzdelem idejére létrehozott Rendkívüli Jogrendi Szabályozásért Felelős Akciócsoportnak.

Hobbijai közül a sport és a zene kiemelten fontos számára. A Diósgyőri Atlétikai Clubban atletizált, majd egyetemi tanulmányai alatt a Miskolci Egyetem NBI-B női kosárlabda-csapatának csapatkapitánya volt. Gyermekkora óta hegedül, 4 éven keresztül tagja volt az ELTE Egyetemi Koncertzenekarának.

A Forbes Magazin szerint 2019-ben a 7., 2020-ban márciusában a 3. legbefolyásosabb női közéleti szereplő Magyarországon.

2020 januárjában a holland Elsevier Weekblad nevű politikai hetilap „2020 húsz befolyásos politikusnője” közé sorolta, ahol Vargát Orbán Viktor „elbűvölő ágyújának” nevezi, akinek „az a feladata, hogy arról győzze meg a világot, hogy Magyarország egészséges jogállam”.

Családja

Férje dr. Magyar Péter, három gyermek édesanyja.

Nyelvtudása

Tárgyalóképes szinten beszél angolul, németül és franciául, illetve társalgási szinten spanyolul.

Személye körüli viták

Nyilatkozataiban hangsúlyosan a harmadik és negyedik Orbán-kormány bevándorlásellenes retorikáját közvetítette, bírálva az ellenzéki pártokat és a brüsszeli, valamint egyéb külföldi politikusokat, ugyanakkor dicsérve az Orbán-kormány tevékenységét, amivel szerinte nincs semmi baj. Kiemelte azt is, hogy az Isztambuli egyezmény „politikai hiszti”, és hogy Magyarország nem fog az Európai Ügyészséghez csatlakozni. Később úgy is fogalmazott: „Mi vagyunk a keménymag, akik vagányan elmondják Európában, hogy gyerekek, ez hülyeség.”

Bírálta az internetes techmultikat is, mint a Google és a Facebook, mivel a techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik, hozzátéve, hogy szerinte ezen cégek „politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban”, akik „rá akarják kényszeríteni tulajdonosaik világképét a felhasználóikra”. Ezt azzal magyarázta, hogy szerinte a Facebook „cenzúrázott” bizonyos migrációval kapcsolatos híreket.

Kisebb nyilatkozatcsörtére is sor került 2019 novemberében, mikor Gera Marinát az Örök tél című film női főszerepéért Emmy-díjjal díjazták, ahol Gera a kommunista üldöztetés egy áldozatát alakította. Varga a díj kapcsán Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét „a kommunista rezsim örökösének” nevezte, ajánlva neki a film megnézését, miután Dobrev nagyapja, Apró Antal a kommunista időszak egyik prominens politikusa volt. Hadházy Ákos független képviselő viszont felhívta a figyelmet, hogy Varga apja, Varga László III/2-es ügynökként szintén szolgálta a kommunista rendszert. Varga még korábban úgy nyilatkozott az apjáról, hogy szerinte nem ártott senkinek, mert szállodaigazgatói munkája révén kényszerítették ügynöki beosztásba, amit állítása szerint emiatt otthagyott.

2020. január 6-án egy imázsvideót tett közzé a Facebookon, amiben „zéró toleranciát” hirdetett az erőszak ellen és a vonatkozó törvények szigorítását ígérte több nem sokkal korábban történt, nagy port felvert családon belüli gyilkossági eset után. A videóhoz mellékelt szöveg szerint a „migrációt támogató” Isztambuli egyezményhez nincs köze a bejelentésnek, mert szerinte a szigorítás „hatékonyabb és erősebb védelmet jelent”. Több nőjogi szervezet üdvözölte ugyan a kormányzat ebbéli szándékát, ugyanakkor bírálta is Varga szavait, mondván összemossa az általános életellenes cselekményeket a kifejezetten családon belüli vagy kapcsolati erőszakkal, hozzátéve, hogy pont az általa megtagadott Isztambuli egyezmény garantálná ez utóbbiak hatékonyabb megelőzését. Kritizálták azt is, hogy csak egy esetre reagált, miközben azelőtt és azóta is történtek családon belüli erőszakos esetek. Szerintük hatékonyabb lenne, ha bevonnák őket az ez irányú munkába, számos ponton szemléletformáló lépéseket sürgetve, és remélve, hogy a közlemény és videó nem Varga személyes és politikusi imidzsének alakítását célozza, hanem valódi elkötelezettségen alapul; nem pusztán tünetkezelés, hanem a probléma tényleges megoldásának szándéka vezérli.

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány idején elfogadott koronavírus-törvény kapcsán adott interjút az Euronews csatornának, mellyel kapcsolatban azt állította, hogy az „Euronews nem biztosított számára, illetve a magyar kormány számára megszólalási lehetőséget a koronavírus-törvény kapcsán”. Az Euronews cáfolta ezeket az állításokat, miután az interjú egy-egy rövid részlete valóban megjelent a csatornán.

Nem sokkal ezután az keltett feltűnést vele kapcsolatban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György Varga anyósát, Dr. Erőss Monikát terjesztette elő a hivatal elnökhelyettesének, akit Áder János április 6-tól ki is nevezett. Az összeférhetetlenség az OBH szerint nem merült fel Erőss pályázata kapcsán, de arról nem nyilatkoztak, hogy ez a kinevezés mennyire sérti a hivatal függetlenségét. Varga visszautasított minden olyan kritikát, melyek szerint az ő miniszteri posztja játszott volna szerepet anyósa kinevezésében, mint fogalmazott: „anyósa már akkor bíró volt, amikor ő még óvodába járt, és miniszteri kinevezése előtt hét évvel már a Kúria főtitkára volt”.

A Die Weltnek adott interjújában visszautasította azokat a koronavírus-törvényt érintő bírálatokat, melyek szerint a benne szereplő rendelkezések kiüresítik a demokráciát, a „liberális véleménydiktatúra álhírének” minősítve azokat. Kiemelte, hogy a törvény az alkotmány keretein belül van, és az Alkotmánybíróság is működik, tehát szerinte nincs veszélyben a demokrácia. Hozzátette a választók akaratát, miszerint kétharmad szavazott a Fideszre és értelmezése szerint ezáltal ez a törvény is az ő akaratuk, valamint hogy a parlament dönt majd a megfelelő időben a törvény visszavonásáról, amikor elmúlik a vészhelyzet, addig is csak az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a kormány a megszokott jogszabályalkotási eljáráson kívül. Kritizálta még a német SDP-t, amiért szerinte a képviselője nem volt kíváncsi az indokaira, miközben szolidaritást várna a CDU-tól és a CSU-tól.

Jean-Claude Junckert is kritizálta ugyanezért egy Facebook-posztban, mert az Európai Bizottság volt elnöke is bírálta a magyar koronavírus-törvény felhatalmazásait egy interjúban. Varga szerint – Orbán Viktor szavaival élve – nem a járvány idején kellene bírálnia uniós szervezeteknek más országokat, és ha segíteni nem tudnak, legalább ne akadályozzák a védekezést.

Visszautasította Michael Roth német szociáldemokrata politikus vádjait is, aki ugyancsak bírálta a magyar koronavírus-törvény kapcsán elfogadott - és szerinte demokráciát korlátozó - intézkedéseket, ami növeli az autokráciát. Varga szerint Roth-nak nincs joga bírálni „a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés és a kormány döntéseit”, hozzátéve, hogy azok nem mennek szembe az uniós joggal, és hogy „visszautasítja a kioktatást”. A szerinte „uniós vádaskodásokkal” szembeni kritikáit a Kossuth Rádióban is megismételte.

Védelmébe vette Kövér László házelnököt, korábbi, Szabó Tímeának címzett véleménye miatt, majd rámutatott arra is, hogy őt „női, anyai, emberi mivoltában sértő kijelentésekkel” illetik az ellenzék kommentelői, de arra már nem tért ki, hogy ilyen stílusban fideszes párttársai is többször megnyilvánultak.

Sajátosan értelmezte az Európai Bíróság ítéletét a „civiltörvény” kapcsán, amelyik kimondta, hogy sérti az uniós jogot a bizonyos szintű külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek kormány általi ellenőrzését és szankciókkal való fenyegetettségét lehetővé tevő törvény. Varga szerint „a kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság ítélete megerősítette.” Szerinte a törvény előírásai nem nehezítették a szervezetek működését, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.

Források

• eu.kormany.hu