Kerényi Miklós Gábor
Kerényi Miklós Gábor | |
Kerényi Miklós Gábor (KERO) a Magyar Operett Napján (2009. 09. 24.) | |
Született | 1950. november 10. (73 éves) Budapest |
Beceneve | KERO |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Frankó Tünde |
Gyermekei | Dávid, Máté, Sára[1] |
Szülei | Kerényiné Kéri Margit Kerényi Miklós György |
Foglalkozása | rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1978) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Miklós Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerényi Miklós Gábor (Budapest, 1950. november 10. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, színigazgató, kiváló művész. Gyermekei: Dávid, Máté, Sára
Életpályája
Szülei: Kéri Margit (1921–2000) és Kerényi Miklós György (1913–1988) énekmester voltak. Beszédtanárként végzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán,[2] majd 1976-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakát végezte el. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-szakán. Két évadot rendezett a Kecskeméti Katona József Színházban. 1980–1981 között a Honvéd Művészegyüttes rendezője volt. 1981–1989 között pedig a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1985–1988 között vendégként rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban is. A Szegedi Szabadtéri Játékokon olyan musicalek rendezései fűződnek nevéhez, mint a Rómeó és Júlia, a Miss Saigon, a Rudolf és a Szentivánéji álom. 1989-ben lett a Magyar Állami Operaház rendezője. Verdi, Mozart, Puccini operák mellett kortárs magyar operákat rendezett. Franciaországban, Svájcban, az USA-ban, Oroszországban, Romániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is rendezett. 2001-2014 között a Budapesti Operettszínház igazgatója, 2014 novembertől pedig művészeti vezetőként folytatta munkáját a teátrumnál 2017-ig. 2014–2015-ben a Rising Star énekes tehetségkutató showműsor zsűritagja.
Konfliktusok a személye körül
2017 novemberében, miután neve több „közös megegyezés alapján történő”[3] szexuális zaklatási ügyben felmerült, felmentését kérte és kezdeményezte nyugdíjazását.[4] A sajtóban megjelent nyilatkozatában visszautasította mindazon állításokat, pletykákat[5], híreszteléseket, amelyek megjelentek róla.[6] Az Operettszínház és a VOKE Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdió is[7] felmondott neki és mentesítette a munkavégzés alól.[8]
Színházi rendezései
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 88.[9]
- Madarász Iván: Zsuzsanna és a vének (1982)
- Fényes Szabolcs: Szerdán tavasz lesz (1983)
- Schwartz: Pipin (1983)
- Puccini: A nyugat lánya (1985)
- Zerkovitz Béla: A szélhámoskirály (1985)
- Verdi: Macbeth (1986, 2000)
- Madarász Iván: Robin Hood (1987)
- Wagner: A bolygó hollandi (1987, 1996–1997)
- Schwartz: Godspell (1987)
- Verdi: Otello (1988)
- Mozart: Don Giovanni (1989)
- Cavalli: Ormindo, avagy a keserédes szerelem (1990)
- Offenbach: Hoffmann meséi (1990, 1999)
- Meilhac–Milhaud: Na, Nebántsvirág! (1991)
- Vidovszky László: Nárcisz és Echo (1991–1992)
- Rossini: Mózes (1992)
- Rossini: A sevillai borbély (1992–1993)
- R. Strauss: Ariadné Naxos szigetén (1992)
- Várkonyi Mátyás: Sztárcsinálók (1992)
- Orwell–Morgenstern–Petri: Parafarm (1992)
- Loewe: My Fair Lady (1993)
- Händel: Agrippina (1993)
- Verdi: Don Carlos (1994, 1998)
- Schönberg: Miss Saigon (1994, 2003, 2011)
- Mozart: Szöktetés a szerájból (1994)
- Puccini: Pillangókisasszony (1995, 2000, 2004)
- Várkonyi Mátyás: Dorian Gray (1995)
- Balassa Sándor: Karl és Anna (1995)
- Gounod: Faust (1996)
- Kocsák Tibor: Utazás (1996)
- Levay: Elisabeth (1996, 2000, 2002, 2009)
- Styne: Van, aki forrón szereti (1997)
- ifj. Johann Strauss: A denevér (1997)
- Verdi: Az álarcosbál (1998, 2005)
- Szokolay Sándor: Szávitri (1999)
- Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1999)
- Williams: Az ifjúság édes madara (1999)
- Ránki György: Pomádé király új ruhája (2000)
- Bernstein: West Side Story (2000)
- Petrovics Emil: C'est la guerre (2001)
- Kálmán Imre: Marica grófnő (2001)
- Fényes Szabolcs: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (2001)
- Lévay Szilveszter: Mozart! (2003)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (2003)
- Presgurvic: Rómeó és Júlia (2004)
- Strauss: Dr. Bőregér (2005)
- Wildhorn: Rudolf – Az utolsó csók (2006)
- Szakcsi Lakatos Béla: Szentivánéji álom (2008)
- Kálmán Imre: A bajadér (2009)
- Bizet: Carmen (2010)
- Puccini: Gianni Schicchi (2011)
- Vajda János: Mario és a varázsló (2011)
- ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – avagy a golyók háborúja (2011)
Díjai
- Ifjúsági-díj (1986)
- Erkel Ferenc-díj (1987)
- Operafesztivál (Szeged) rendezői díja (1987)
- Bartók–Pásztory-díj (a szegedi operatársulattal, 1989)
- Színházi Találkozó díja (2000)
- Artisjus-díj (2000)
- Kiváló művész (2004)
- Kossuth-díj (2008)
- Kálmán Imre-emlékplakett (2011)
- Fényes Szabolcs-díj (2012)
Jegyzetek
- ↑ [1] Blikk-sztárvilág
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon, mek.oszk.hu
- ↑ Kerényi az ATV-nek: „Ez egy közös megegyezés alapján történő valami volt”, atv.hu
- ↑ Nyugdíjazását kérte Kerényi Miklós Gábor. origo.hu. Origo, 2017. november 5. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Gyomorforgató történet a magyar rendezőről!, badog.blogstar.hu
- ↑ Lemond az Operettszínház visszaélésekkel vádolt művészeti vezetője,index.hu
- ↑ VOKE Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Stúdió, vasutaszeneiskola.hu
- ↑ Belső vizsgálat indul az Operettnél, Kerényi Miklós Gábor nem dolgozhat, mno.hu
- ↑ 2017. június 20.-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
- "Egy nagy család" – Kerényi Miklós Gábor az operettszínházban, magyarnarancs.hu
- zene.hu, zene.hu
- Utazás a lelked körül - Kerényi Miklós Gábor , youtube.com
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)