Táblagép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nagyvofely.hu (vitalap | szerkesztései) 2013. március 6., 21:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Jellemzése)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A táblagép vagy tablet PC egy hordozható számítógép, amelyet leginkább tartalomfogyasztásra fejlesztettek ki. Az eszköz méretéhez képest nagy kijelző mérettel rendelkezik, - amely növeli a felhasználóélményt -, azonban a kezelhetőséget nehezíti a hiányzó beviteli perifériák tartalomgyártás és szerkesztés esetén. Lényegében tulajdonságai és mérete alapján az ún. marokkészülékek (PDA, okostelefonok) és a billentyűzettel rendelkező netbookok közé helyezhető. Célja a tényleges hordozhatóság megtartása mellette a kényelmes tartalom felhasználáshoz szükséges (minél nagyobb) kijelző méret elérése. A táblagép elsődleges kezelési felülete a kijelzőként is funkcionáló érintőképernyője, ami a billentyűzettel és egérrel rendelkező számítógépekhez képest eltérő felhasználási, fejlesztési és vezérlési (programozási) filozófiát követel. Leegyszerűsített táblagépekre szabott alkalmazások által egyes alapvető használati funkciók könnyebben vezérelhetőek, mint az ún. „asztali számítógépek” esetén, azonban ezen egyszerű használati módon túllépő igény esetén a lehetőségek erősen korlátozottak.

A táblagépeknél ma már követelménynek tekinthetők az olyan integrált kiegészítő eszközök, mint a vezeték nélküli kapcsolatot szolgáló eszközők: wi-fi, bluetooth vagy ritkábban mobil net használat. Valamint olyan hasznos kiegészítők, mint a mikrofon, hangszóró, GPS, kamera, giroszkóp és a magnetométer.

Jellemzése

Fájl:IFA 2010 Internationale Funkausstellung Berlin 03.JPG
Az Apple iPad

A táblagépek pontos definíciója nehéz, mivel több cég párhuzamosan és több irányból megközelítve fejlesztett olyan modelleket évtizedeken át, amely részben ebbe a szegmensbe sorolható. Így meghúzni egy pontos határvonalat nem lehet. Jobb híján, mivel ezt a piaci szegmenst önállóvá és meghatározóvá az Apple iPad-je tette így ebből a eszközből kiindulva meghatározhatjuk, hogy ma leginkább mi tekinthető táblagépnek és mik a jellemzői.

Az egyik legátfogóbb meghatározás a következő: A táblagép jelenleg a legnagyobb olyan kézben használható személyi számítógép, amely tényleges használat közben is mobilisnek tekinthető, kézben használható speciális támasz (pl. asztal) vagy segédeszköz nélkül.

Mérete leginkább 7–14 inch hasznos képátló közé tehető. Nyilván a mérettrend változhat idővel, de azért ennek rugalmassága behatárolt hiszen a túl nagy készülék elveszíti a könnyen hordozhatóság előnyét a kisebb méretet pedig már értelmetlenné teszik a már jelenlévő okostelefonok.

Manapság az elvárt jellemzők közé a következő tulajdonságok tartoznak:

  • Nincs beépített billentyűzet, helyette érintőképernyő virtuális klaviatúrával.
  • Színes kijelző.
  • Vezeték nélküli kapcsolat (rendszerint wi-fi).
  • Minimális vezetékes ki- és bemenet (rendszerint audiókimenet és USB-port, ami ideális esetben töltő csatlakozás is).
  • Több órás üzemidő (a mobilitás érdekében).
  • Média fájlokat lejátszik és Internet böngészésre alkalmas.
  • Egyes újabb modelleknél GPS és beépített kamera.

Típusai

A Lenovo X61 ún. slate táblagép üzemmódban

Fejlesztés alapú csoportosítás

Nincsenek éles határvonalak a típus meghatározásnál, de leginkább különbséget a fejlesztési irány és cél alapján tehetünk.

  • Slate táblagép lényegében PC-ből fejlesztett kompakt eszköz. Ilyen volt a Microsoft 2001-ben bejelentett gépe.
  • Mobilból fejlesztett PC irányába. Ilyen az iPad. Itt készülék képességei korlátozottabb, mint a tablet PC esetében, de ez nem feltétlenül csak a hardver miatt fordulhat elő, hanem üzletpolitikailag is limitálhatja a gyártó által egyes PC esetén megszokott funkciókat, mint pl. szabad egyéni szoftver telepítést.
  • Hibrid. Szintén PC-ből fejlesztett, lecsatolható klaviatúrával forgalmazott gép, így pedig lényegében egy slate táblagépé lehetett átalakítani és használni. Ilyen volt a Lenovo X61 Tablet.

Egyéb csoportosítás

A 2011 év végén a korábban e-könyvolvasókat értékesítő két nagy könyvkereskedelmi on-line cég az Amazon és a Barnes & Noble is belépett a táblagép piacra a maguk fejlesztette alsó kategóriás, olcsó készülékükkel. Ez némileg átrendezi a piacot és kezd körvonalazódni egy csatolt szolgáltatásra épült piac is. 2012-ben új - főleg szoftver gyártó - piaci szereplők léptek be a táblagép értékesítők közé a Google és Microsoft személyében. Az újraalakuló piac aztán lépésre kényszerítette a Apple céget is, hogy megjelenjen - korábban Steve Jobs által ellenzett - kisebb méretű táblagéppel is. A piac évről évre alakul. A 2012 év végére a táblagép eladások zöme két szegmensre bontható:

- 7"-8" közötti táblagépek. Előnyük, hogy olcsóbbak és mobilisebbek. Az Amazon, Barnes & Noble és Google a hardvert közel profit mentesen vagy akár veszteségesen adja és csatolt szolgáltatáson profitált. Az Apple pedig presztízs okokból van jelen itt.

- 9"-11" közötti már klasszikusnak mondható kategória. Itt jellemző még, hogy a hardveren van profit is. Az eladásokat pedig még 2012-ben is az Apple uralta.

A két szegmensben a hardver felszereltségében már nem jellemző komolyabb eltérés a nagy gyártók között a kiélezett versenynek köszönhetően.

A nagy kereslet miatt a piacon megjelentek még az ún. „olcsó táblagépek”. Minőségben és felszereltségben jelentősen eltér a piacot meghatározó termékektől. Gyakori, hogy e termékek eredete bizonytalan. Fejlesztésük a piacvezető termékekből átvett gazdaságos megoldások jellemzik.

Története

2001 Űrodüsszeia filmben Dave parancsnok evés közben egy táblagépszerű eszközt használ.

Az egyik legújabb szegmens a számítástechnikai piacon, noha sci-fi filmekben mint jövőbeli eszköz igénye már a évtizedekkel ezelőtt megjelent. Elsőnek a mai táblagépekhez hasonlító eszközt Stanley Kubrick által 1968-ban rendezett 2001 Űrodüsszeiában látható. Ennek a ténynek felidézése a szabadalmi perekben is felmerült az elsőség bizonyításakor. Később a nagy sikerű Star Trek filmsorozat állandó kelléke lesz, valamint Douglas Adams alapötlete, az interaktív Galaxis útikalauz is a mai táblagépek előfutárának bizonyult.

Néhány helyen a táblagép eredetét az érintés érzékeny táblákig vezetik vissza, amely már évtizedekkel ezelőtt opcionálisan csatlakoztatható periféria volt. Elsődleges célja ezen tábláknak, hogy lehetővé tegyék a kézi rajzot, írást vagy egyszerűen egért kiváltó eszközként működtek a személyi számítógéphez csatolva. Az tény, hogy az érintő képernyő ősének tekinthető, de a táblagép fő követelménye, a mobilitás egyáltalán nem volt cél. Ráadásul az érintőtábla periféria hardverek, önálló opcionális eszközként jelen vannak ma is, főleg a tervező iparban. A táblagép fejlesztésekre ezenkívül számos esetben hatással volt a PDA-k, laptopok és egyes modelleknél az okostelefonok fejlesztésénél szerzett technológia tapasztalatok.

Bővebben: Táblagépek fejlesztési története

A kereskedelmi forgalomba kerülő készülékek közül az 1989-ban piacra dobott Grid Systems GRiDPAD-ja volt az ami legjobban egyesítette mindazt formában, amit alapvetően a táblagépekben ma is meghatározónak tartunk, de a 10 inches kijelző itt még monokróm és beépített toll segítségével volt lehetőség az adatbevitelre. Képességei korlátozottak voltak mai szemmel és természetesen a technikai fejlettség azon időszakában még szó sem lehetett média kezelésről, de abban az időben jóval meghaladta korát. Az első mai értelemben vett táblagépet a Microsoft cég jelentette be 2001-ben, ami 2002-ben került forgalomba, de magas ára miatt nem lett sikere és gazdasági bukás volt. Az igazi sikert és áttörést az Apple iPad megjelenése hozta 2010-ben. Az Appel már a Microsoft készülékének 2002 forgalomba hozása után fejleszteni kezdte a maga táblagépét, de a munkákat felfüggesztették, amikor az iPhone ötlete felmerült és az erőforrásokat és az addigi fejlesztéseket a telefon gyártásnál használták fel. Az iPhone sikere után aztán újra indult az új termék szegmens fejlesztése, ami köszönhetően a tudatos tervezésnek és marketingnek páratlan áttörést hozott. A 2002 és 2010 közötti időszakban csak szórványosan jelent meg egy-egy új modell, de az iPad sikere után 2010-ben a főbb hardver gyártók piacra dobták a maguk modelljét. Többségük már az iPad felépítése alapján fejlesztett, ami több szabadalmi perhez is vezetett később. Az erős konkurencia hatásár az árak esni kezdtek. A 2011-ben az korábban e-könyv olvasók piacán vezető szerepet betöltő Amazon is belépett a táblagépek piacára a Kindle Fire táblagépével. Az Amazon piacszerzési módszerének alapja a rendkívül nyomott alacsony ár tartása a hardver eladásoknál így a Kindle Fire megjelenésével aláment a korábban lélektaninak számító 200 dollárnak új irányt mutatva a piacnak. Válaszul a konkurens Barnes & Noble is bejelenti saját táblagépét.

Samsung Galaxy Tab

Főbb típusok

  • 1989 - Grid Systems GRiDPAD - Leginkább táblagépszerű korai modell.
  • 2001 - Microsoft tablet PC
  • 2006 - Samsung Q1
  • 2007 - Lenovo ThinkPad X61
  • 2008 - HP TouchSmart
  • 2010
  • 2011
    • BlackBerry Playbook
    • Amazon Kindle Fire - 7"-os, 200 dollár alatti táblagép.
    • NOOK Tablet™ - 7"-os táblagép.
  • 2012
    • Google nexus 7 - 7"-os, 200 dollár alatti táblagép.
    • Kindle Fire HD 7" - 8,9"-os, 199 - 499 dollár
    • Microsoft Surface RT 10.6" 499-699 dollár - Lecsatolható billentyűzettel. ($599-)
    • Samsung Galaxy Note 10.1 10.1" - „S Pen” kapacitív toll használata 500-550 dollár
    • iPad mini 7.9" 329 dollár

Kiegészítők

A legfontosabb opcionális kiegészítők:

  • Csatlakoztatható billentyűzet, amely megkönnyíti a szöveg bevitelt. Újabban vezeték nélküli típusok is megjelentek.
  • Egér, amely szintén kapható vezeték nélküli kivitelben is.
  • A különböző védőtokok és fóliák amely a hordozhatóságból eredő fokozott igénybevételt ellen véd.
  • Kitámasztók és tartók. Olvasáshoz, videónézéshez. Asztalra helyezhető vagy autóba rögzíthető típusok.
  • Az érintőképernyő használatához érintő ceruza, illetve rajzoláshoz és kézíráshoz használatos ún. stílustoll (stylus pen).
  • Különféle USB-n keresztül működő átalakítók, mint pl. HDMI csatlakozó vagy memóriakártya-olvasó.

Jövője

Aakash, az indiai 60 (35) dolláros táblagép.

A táblagépek mára tömegáruvá váltak, amely átlag otthonban is jelen lehet, de már most nagy az ipari érdeklődés is a benne rejlő lehetőségek miatt. Főleg az egészségügyben tűnik hasznosnak a hordozható, szöveget, képet, videót megjelenítő színes nagy képernyő méretű eszköz.

A másik fontos hasznosítási terület az oktatásé lehet, de ez a szektor meglehetősen ár érzékeny. Mindenesetre Indiában bejelentették az oktatásra szánt leegyszerűsített modellt, amely állami támogatással 35 dollárért lesz elérhető a diákoknak. Ennek a készüléknek a teljes ára nagyjából 60 dollár lesz a tervek szerint Indián belül.
Érdekes és biztató eredményt hozott a „One Laptop Per Child” szervezet kísérlete a táblagépek oktatásban való hasznosságáról. Két - modern civilizációtól elzárt - etióp faluban osztottak szét Motorola Xoom táblagépeket az analfabéta gyerekek között. A táblagépekre előtte oktató programokat, e-könyveket és filmeket telepítettek. Egyetlen műszaki segítség, amit adtak a napelemes töltők és azok használatát megmutatták a felnőtteknek. Heti egyszer meglátogatta egy kutató a gyerekeket, hogy felmérje a fejlődésüket. Néhány hónap alatt figyelemre méltó eredményeket mutattak. Volt például olyan gyermek aki kívülről tudta az „ABC” dalt, vagy egyes szavak letudott írni. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy 5 hónap után a gép bizonyos letiltott funkcióit feltörték a gyerekek, akik számítástechnikai eszközt a kísérlet előtt nem használtak.

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Tablet PC
A Wikimédia Commons tartalmaz Táblagép témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Táblagép&oldid=13119114”